Valamikor december elején beültem a Toulouseba látogató Jonathan Cole előadására. Az öreg készülő könyvét mesélte el közel két órában, vagyis elmondta az amerikai kutató-egyetemek történetét. Miután meddő próbálkozás lenne a két órás előadást itt összefoglalni, ezt nem is teszem. Mindemellett talán másoknak is érdekes lesz a következő néhány gondolat. Különösen örülnék, ha valaki, a témában nálam jártasabb beavatna a hazai helyzetbe.

The objective of this project is to evaluate the potential API-programming frameworks for django

• djblets.webapi,
• django-rest-interface,
• wapi, and
• multiresponse

Even though multi-response is not a framework for API programming actually it is the best fit for one of my requirements (content negotiation), and as it builds upon all the cruft available in django it can handle the task pretty well, and has a comfortable learning curve. (There is not much to learn actually.)

Ma adták át Toulouseban a 2008. évi Jean-Jacques Laffont díjat Richard Blundellnek. Díszelődásában egy most készülő tanulmány fő eredményeit mutatta be, ami a tökéletes adórendszert szeretné (legalább) angliára meghatározni. Ezzel kapcsolatban a következő gondolatok különösen izgalmasak voltak.

• Az első megállapítás arról szólt, hogy a közgazdaságtan az elmúlt harminc évben hihetetlenül sok elméletet gyártott az optimális adózásról, ezen túl ma tömérdek mikroadat áll rendelkezésünkre, és az adórendszer egyes módosításainak hatásait percek alatt leszimulálhatjuk. Nekem régóta vágyam, hogy egy ilyen szimulációt élőben is lássak!
• A klasszikus elmélet szerint az adórendszernek két problémát kell megoldania. Egyrészről nem szabad elrémisztenie az embereket a munkavállalástól (extensive margin), másrészről pedig megfelelő arányban kell munkát vállalniuk (intensive margin). Ezen hatásokat figyelembe véve kell a bevételeket maximálizálnia a lehető legkisebb torzítások árupiaci torzítások mellett.
• Láthattunk nagyon szép ábrákat arról, hogy az eredetileg többnyire jövedelemarányos adórendszert hogyan egészíti ki az alacsony jövedelműek támogatása, és a magasabb jövedelműek adótámogatása. Ezek alapján hamis az az otthon az egykulcsos adórendszerrel együtt hangoztatott érv, miszerint az adókedvezményeket el kellene törölni. Ezek nélkül az alacsony jövedelmű embereknek egyáltalán nem érné meg munkát vállalnia. (Lásd: extensive margin).
• Gyakran elhangzik az az érv, hogy az egyszerű adórendszer jó. Itt egyértelműen ez ellen érveltek. Egész konkrétan az előadás szerint az adórendszer egy mechanism design probléma, és ennek eredményeként ritkán van egyszerű megoldása. Mindemellett azt az előadó is elismerte, hogy az egyik korlát a józan paraszti ész korlátja, amin belül kellene maradni. Mindemellett a különböző kísérletek azt mutatják, hogy még ha az emberek munkába állásuk idején nem is ismerik a saját határ-adórátájukat, azt az első adófizetéskor kiszámolják, és jövőbeli döntéseiknél nagyon tudatosan alkalmazzák is.
• A tanulmány nagy hangsúlyt fektet a politikai döntésekre is, ezért a megvalósítható és tartós javaslatok érdekében a kezdetektől egyeztettek különféle érdekképviseleti szervekkel. Ennek egyik eredménye, hogy intézményi változtatásokat is javasolnak, mint például tanács felállítását, akinek az adótörvények módosításait még életbe lépésük előtt ellenőriznie és véleményeznie kellene.
• A végeredmény egyébként az volt, hogy (1) az extensive határra nagyon oda kell figyelni, ezen túl pedig (2) a legmagasabb adórátát a mai (aktuális angol) adórátánál fel kell emelni. (Az adórendszerek elméletének egyik alapja, hogy minden jövedelmi szint adórátáját a legmagasabbhoz viszonyítva lehet megadni. Ha jól emlékszem.) Az adórendszernek (3) a korra is érzékenynek kell lennie. Egy kérdésre válaszolva kiderült, hogy ők nagyobb ellenkezést várta a konzervatív érdekképviseletektől, akik jellemzően az egyedül élőket és gyereket nem vállalókat szeretnék jobban adóztatni, de mint kiderült az ajánlott adórendszer és a politikusok elképzelései nagyrészt egybevágtak.

Kíváncsi lennék, hogy otthon vannak-e a pénzügyminisztériumban hasonló tanulmányok, illetve jó lenne végiggondolni, hogy az angol tanulmány mennyiben állja meg a helyét a hazai viszonyok között.

Jomar has a post on the different standard licencing rules that according to me misses many (almost all) points. As my response is a bit long for a normal comment. To cut it short, OOOXML is royalty free, but not sublicensable, ex-ante licensing has similar problems to (F)RAND, patent trolls are not necessarily intentional. The details follow:

Néhány napja részt vettem az egyetemen egy “Modeling Workshop” elnevezésű találkozón, ahol jellemzően aktuális témákat próbálnak a tanszék nagyjai röviden egy közgazdasági modellbe foglalni. A téma legutóbb az elharapózott szomáliai kalózkodás volt, és Paul Seabright vezetésével próbáltuk kicsit jobban körüljárni a kérdést. Ez a cikk az ott elhangzottak vázlatos összefoglalása különösebb képletek és matematika nélkül.